Elgondolkodtál már azon, hogy vajon miért megyünk fel 10 percenként a Facebookra, miért nézegetjük folyamatosan az Instagramot és miért várjuk állandóan barátaink vicces képeit és videóit Snapchaten?
Az elmúlt néhány évben számtalan új szokás épült be az emberek életébe a technológia elképesztő sebességű fejlődésével: a Facebook 10 évvel ezelőtt gyakorlatilag még teljesen ismeretlen volt, ma pedig már alig van olyan ember, aki ne lenne fent napi minimum 1-2 órát az oldalon. Okostelefonjaink folyamatosan rezegnek a zsebünkben, emlékeztetve arra minket, hogy éppen egy "fontos" üzenetet kaptunk, épp most talált ránk a tökéletes partner Tinderen, vagy pont ebben a pillanatban egy új termékpromóciós e-mail jött a Gmail fiókunkba. Napjaink multinacionális vállalatai tökéletesre fejlesztették a szokáskialakítás művészetét: észre se vettük, de mindannyian számtalan új szokást alakítottunk ki, amelyek akár több órát is elrabolhatnak naponta az értékes időnkből. Nézzük meg, hogy hogyan alakítanak ki bennük a modern média eszközei új szokásokat.
A szokáskialakítás legelső lépése minden esetben egy kiváltó impulzussal indul. Ezeket a kiváltó impulzusokat két csoportba oszthatjuk: külső és belső kiváltó impulzusokra. Az első csoporttal nap mint nap számtalan alkalommal kerülünk kapcsolatba, hiszen ebbe a csoportba tartozik például az interneten egy „VEDD MEG” vagy éppen egy „KATTINTS RÁ” gomb. Nyilvánvalóan ezeket az impulzusokat egészen jól megtanultuk kezelni, ezért a legtöbb felhasználó teljesen ignorálja őket.
A belső impulzusok jóval érdekesebbek az előzőeknél, hiszen ezek adják meg a kezdő lépést egy teljesen új, hosszú távú szokás kialakítása felé. A belső impulzusok olyan impulzusok, amelyek nem mondják meg nekünk pontosan, hogy mit is csináljunk, hanem bizonyos emberek társaságában, bizonyos helyeken, bizonyos szituációkban és - ami a legfontosabb - bizonyos érzések esetében asszociációként törtnek a felszínre, így mondva meg az, hogy mit tegyünk a következő pillanatban. A negatív érzelmek kifejezetten veszélyesek lehetnek az egyén számára, hiszen mikor épp egy veszekedésen vagyunk túl, mikor teljesen elveszettnek érezzük magunkat, akkor érzelmi állapotunkból kifolyólag a technológia nyújtotta lehetőségek felé fordulunk. Nem véletlen, hogy a rosszkedvű ember több időt tölt Facebookon és többet e-mailezik. Persze ez nem csak bizonyos emberekkel történik meg. Az unalom hatására mi is gyakran fordulunk az Internet adta lehetőségek felé, ha társaságra vágyunk, vagy ha új impulzusokat keresünk.
A következő lépés az akció maga. Nir Eyal – a szokáskialakítás egyik kiemelkedő kutatója – szerint:
Az akció a szokáskialakítás azon része, amikor a szokásra utaló magatartásforma már láthatóvá válik.
Az akció nem a semmiért történik meg: tudat alatt mindannyian egyfajta "jutalmazást várunk el" az akció elvégzésétől. Az akció lehet egy egyszerű lefele görgetés a Facebook felületén, esetleg egy videó elindítása Youtubeon, amelynek a jutalma maga a videó.
A következő lépés a jutalom. Agyunk egy kis része a nucleus accumbens akkor a legaktívabb, amikor szükségünk van valamire, például egy új autóra, egy új telefonra vagy éppen egy jó bulira. Az agyunk ezen részének van egy nagyon érdekes tulajdonsága: ha megkapjuk azt, amire vágyunk, akkor nem növekedni, hanem éppen csökkenni fog az aktivitása. A nucleus accumbens kulcsszerepet játszik a szokáskialakításban, hiszen egy egyszerű trükkel aktívan lehet tartani. Ez az egyszerű trükk maga az ismeretlen. Például ha felteszünk egy kérdést, és hosszú szünetet tartunk a végén a válasz előtt, akkor a hallgatóság agyának ez a része nagyon aktívvá fog válni, és mindenki izgatott lesz, mindenki tudni akarja majd a választ a kérdésre. Az ismeretlen mindig érdekes mindenki számára.
Több összetevője is van az ismeretlennek. Számít az, hogy barátaink, ismerőseink, vagy egyszerűen csak a többség hogyan reagál az eseményekre. Mikor megnézünk egy Facebook posztot sokszor csak azt figyeljük, hogy hány like van rajta, miként ítélte meg az emberek nagy része azt. Gyakran éppen ezért nézünk meg egy oldalt, ezért olvasunk el egy cikket, ezért reagálunk egy bejegyzésre. A Facebook tökéletesre fejlesztette egy másik összetevőjét is a képletnek: felfedezés élményét. Soha nem tudjuk, hogy mit fogunk kapni, milyen képek jönnek majd velünk szembe, ismerőseink mit írtak ki. Minden egyes legörgetés az ismeretlen felfedezésével ér fel. Sokszor valami érdekesebb bejegyzést fogunk találni, de nagy részben inkább az érdektelen, sehová sem vezető bejegyzésekkel fogunk találkozni. A Facebookon a nyeremény egy érdekes post képében jelenik meg. Lehet az első post unalmas lesz, sőt még talán a második is az lesz, de a harmadikat már lehet érdekesnek fogjuk találni, ami egy fog megerősítést adni és ezért tovább fogjuk folytatni, hátha találunk még valami érdekeset.
Az utolsó lépés a szokáskialakítás felé a befektetés, amelynek a lényege, hogy visszatérjen az egyén az adott weboldalra, az adott cselekvéshez. A téma kiemelkedő szószólója Tristan Harris szerint ez úgy érhető el, hogy a digitális világban az akcióink során „elraktározzuk az értékeket”. Hogy ez pontosan mit is jelent? Gondoljunk csak az Instagramre. Hosszú időn keresztül rakjuk fel a jobbnál jobb képeket , melynek során egyre több követőt gyűjtünk, egyre többen fogják kedvelni a képeinket. A fizikai világban az egyes eszközeink, bútoraink folyamatosan értéküket vesztik a használattal és az idő előrehaladásával, azonban a digitális világban ez nem így van, éppen az ellenkezője történik. Amibe időt fektetünk az jobbá fog válni: több ismerősünk lesz, több e-mailt fogunk kapni, több követőnk lesz Instagramon, érdekesebb postokat fogunk olvasni a Facebookon érdekesebb emberektől.
Ezért a megerősítésért folyamatosan vissza fogunk térni, egyre több időt fogunk az online világban tölteni. A négy lépés újabb és újabb szokásokat fog kialakítani bennünk. Kiváltó impulzus, akciós, jutalom és befektetés: az életünk befolyásoló tényezői.
Ha többet szeretnél megtudni a témával kapcsolatban, akkor nézd meg Tristan Harris TED videóját, illetve olvasd el Nir Eyal Hooked című könyvét.
