Napjainkban rengeteg gondolkodó, vállalatvezető és politikus támadja a 8 órás munkanap koncepcióját. Számtalan érvet és ellenérvet hallhatunk a témával kapcsolatban, sokan egészen a 4 órás munkanapokig is eljutottak, a többség azonban még a kevésbé utópisztikus 6 órás munkanap mellett teszi le a voksát.
Ezzel ellentétben mégis számtalan munkahelyen megfigyelhető a munkaidő növekedésének tendenciája. Manapság az 50 órás munkahét sem ritka. Okoseszközeinken keresztül gyakorlatilag 0/24-ben elérhetőek vagyunk, amit sok munkaadó ki is használ így megnövelve a munkával töltött óráink számát.
Linus Feldt, a Filmindus applikáció gyártó cég ügyvezető igazgatója szerint a 40 órás munkahétnek megvannak a maga szemmel látható problémái:
Nagyon komoly kihívást jelent 8 órán keresztül fókuszáltan végezni egy-egy specifikusabb munkát. Ahhoz, hogy ez könnyebben tegyük, több szünetet is beiktattunk a munkanapokba, elviselhetőbbé téve ezzel azokat. Eközben viszont nagyon nehéz a munkán kívüli privát életünket jól menedzselni.
Vajon a 40 vagy még annál is több órás munkahét tényleg nagyobb produktivitást tesz lehetővé, mint egy rövidebb modell? Vajon van bármiféle arányosság a munkával töltött idő és az elvégzett feladatok mennyisége és minősége között? Több tanulmány is arra a tényre mutat rá, hogy egy 30-35 órás munkahét számtalan esetben jelentősebb eredmények elérését teszi lehetővé, mint a hosszabb párjaik. A világ negyedik leggazdagabb embere, a mexikói multimilliárdos Carlos Slim szerint a jelenlegi technológiai fejlődés eredményeként az embereknek elég lenne mindösszesen napi 4 órát dolgoznia! Ezzel egy időben a 20 órás munkahétért ugyan azt a fizetést kapná meg mindenki, mint most a 40 órás munkahétért.
A munkaidő csökkenése nem egy modern kori trend. Az Egyesült Államokban 1840-ban átlagosan még 68.4 órát dolgoztak hetente az emberek, majd ez a szám lassan csökkenésnek indult. 1870-ben már csak 63-at, 1890-ben 60-at, 1914-ben 54-et 1960-ban pedig 41-et. Látható, hogy a technológiai fejlődés egyre több szabadidőt biztosított az embereknek, nem volt többé szükség arra, hogy az emberek gyakorlatilag a hetük felét munkával töltsék. Az első és a második ipari forradalom találmányai és munkaszervezési eszközei együttesen szükségtelenné tették az akkoriban elfogadott 12 órás munkanapokat. Napjainkban egyes vállalatok még tovább mentek a munkaidő csökkentés területén: a Gotheburgi Toyota üzemben már több mint egy évtizede 6 órás munkanapokra váltottak át, és a 25 százalékos profitnövekedés őket igazolja.
Svédországban tavaly elindult egy kezdeményezés a 6 órás munkanapok bevezetését illetően, amely napjainkra egyre szélesebb körben vált elterjedtté. Számtalan vállalatigazgató tudott azonosulni a csökkentett munkaidő koncepciójával, melynek eredménye a 30 órás munkahét bevezetése lett vállalataikban. Több jel is arra utal, hogy a modell teljesen működőképes, a leredukált munkaidő ellenére is.
A 30 órás munkahét előnyeit a következő pontokban tudnánk összefoglalni:
- Bár csökkent a munkaidő, a vállalatvezetők mégis azt vették észre, hogy cégeik a teljesítménye növekedett. Hogyan lehetséges ez? A válasz a kérdésre nagyon kézenfekvő: 8 órán keresztül folyamatosan koncentrálni elképesztően nehéz, gyakorlatilag lehetetlen feladat, de 6 órás munkaidővel számolva sokkal könnyebb fókuszáltnak maradni. A fókuszáltság azt is eredményezi, hogy a munkavállalók gyorsabban el tudják végezni a kiadott feladataikat. A dolgozók jelentősen kevesebb hibát követtek el a 6 órás munkanapokon, főként a fókuszáltságuknak köszönhetően.
- Azok a vállalatok, amelyek 30 órás munkahétre váltottak át, szignifikánsan vonzóbbak lettek a potenciális munkavállalók szemében, mint 40 órás társaik. Sok esetben így jóval képzettebb és tehetségesebb munkaerőt sikerült soraik közé csábítaniuk. Ki ne akarna kevesebb időt dolgozni, és gyakorlatilag ugyan annyit keresni? A 30 órás munkahét bevezetése komoly üzenetet hordozhat magában: ez a vállalat innovatív és ezzel együtt kész a dolgozói igényeit figyelembe venni a jobb munkavégzés elérése céljából.
- Kevesebb munka, több szabadidő. A dolgozók észrevehetően boldogabbak lettek a 30 órás munkahéttel a hátuk mögött, ami növelte a teljesítményüket is. Több idejük maradt az otthoni teendőik elvégzésére, többet tudtak foglalkozni a gyerekeikkel, házastársukkal, barátaikkal és hobbijaikkal, kapcsolataik sokat fejlődtek. Több idő maradt a pihenésre és a relaxációra. Összességében az embereknek látványosan több idejük maradt magukra és a stressz levezetésére, ami hosszabb távon kifizetődőbbé vált a munkáltatóknak is. A már fentebb is említett Carlos Slim szerint a több szabadidő a teljes gazdaságra pozitív hatást gyakorolna, hiszen több idő maradna a kultúrára, a tanulásra és akár a turistáskodásra is.
- A dolgozók egészségesebbek lettek. A rövidebb munkaidő kevesebb stresszel jár, továbbá a megnövekedett szabadidő miatt több idő marad a stressz levezetésére. Több idő jut a testmozgásra és az egészséges életmód betartására, marad idő otthon főzni. Azok, akik napi 6 órát dolgoztak kimutathatóbban egészségesebbé váltak, továbbá kevesebb időt töltöttek betegállományban.
-
A rendszer lehetőséget adna több ember foglalkoztatására is, hiszen a többletbevételből finanszírozva a kimaradó munkaórákra új embereket lehetne felvenni.
A rendszernek megvannak a maga megkérdőjelezhetetlen előnyei, mégis azt azért érdemes észben tartani, hogy jelenleg nem minden iparág áll készen egy ilyen mértékű váltásra, már a technikai korlátokból kifolyólag sem. A kreatívabb munkakörökben hasznos lenne, ha 30 órában dolgoznának az alkalmazottak, azonban több fizikai munka esetében is szükséges a heti 40 óra, a produktív munkavégzéshez és a versenyképesség fenntartásához. Sok vállalatnak nincs meg a megfelelő tőkéje ahhoz, hogy a legújabb technológiákat és megoldásokat be tudja vezetni, így ezeknél szükség van a napi 8 órás munkára.
Jelenleg az is kérdéses, hogy vajon Svédországon kívül is működőképes lehet a 30 órás munkahét, vagy sem. Néhány startup esetében már megvalósult ez a fajta koncepció, azonban egyelőre nem terjedt el túl széleskörűen. A jövőben biztosan választ fogunk kapni a 30 órás munkahét valós életképességére.
Ez a cikk elindult az Allianz Hungária Zrt. által meghirdetett Allianz blogversenyen. Ha többet szeretnél megtudni akkor látogasd meg az Allianz hivatalos weboldalát.
