A ma és a holnap üzletembereiért

The Business

Tényleg csak egy ábránd a 30 órás munkahét?

2016. augusztus 24. - Müller.Péter

Napjainkban rengeteg gondolkodó, vállalatvezető és politikus támadja a 8 órás munkanap koncepcióját. Számtalan érvet és ellenérvet hallhatunk a témával kapcsolatban, sokan egészen a 4 órás munkanapokig is eljutottak, a többség azonban még a kevésbé utópisztikus 6 órás munkanap mellett teszi le a voksát.

swedens-workday.jpg

Ezzel ellentétben mégis számtalan munkahelyen megfigyelhető a munkaidő növekedésének tendenciája. Manapság az 50 órás munkahét sem ritka. Okoseszközeinken keresztül gyakorlatilag 0/24-ben elérhetőek vagyunk, amit sok munkaadó ki is használ így megnövelve a munkával töltött óráink számát.

Linus Feldt, a Filmindus applikáció gyártó cég ügyvezető igazgatója szerint a 40 órás munkahétnek megvannak a maga szemmel látható problémái:

Nagyon komoly kihívást jelent 8 órán keresztül fókuszáltan végezni egy-egy specifikusabb munkát. Ahhoz, hogy ez könnyebben tegyük, több szünetet is beiktattunk a munkanapokba, elviselhetőbbé téve ezzel azokat. Eközben viszont nagyon nehéz a munkán kívüli privát életünket jól menedzselni.

Vajon a 40 vagy még annál is több órás munkahét tényleg nagyobb produktivitást tesz lehetővé, mint egy rövidebb modell? Vajon van bármiféle arányosság a munkával töltött idő és az elvégzett feladatok mennyisége és minősége között? Több tanulmány is arra a tényre mutat rá, hogy egy 30-35 órás munkahét számtalan esetben jelentősebb eredmények elérését teszi lehetővé, mint a hosszabb párjaik. A világ negyedik leggazdagabb embere, a mexikói multimilliárdos Carlos Slim szerint a jelenlegi technológiai fejlődés eredményeként az embereknek elég lenne mindösszesen napi 4 órát dolgoznia! Ezzel egy időben a 20 órás munkahétért ugyan azt a fizetést kapná meg mindenki, mint most a 40 órás munkahétért.

A munkaidő csökkenése nem egy modern kori trend. Az Egyesült Államokban 1840-ban átlagosan még 68.4 órát dolgoztak hetente az emberek, majd ez a szám lassan csökkenésnek indult. 1870-ben már csak 63-at, 1890-ben 60-at, 1914-ben 54-et 1960-ban pedig 41-et. Látható, hogy a technológiai fejlődés egyre több szabadidőt biztosított az embereknek, nem volt többé szükség arra, hogy az emberek gyakorlatilag a hetük felét munkával töltsék. Az első és a második ipari forradalom találmányai és munkaszervezési eszközei együttesen szükségtelenné tették az akkoriban elfogadott 12 órás munkanapokat. Napjainkban egyes vállalatok még tovább mentek a munkaidő csökkentés területén: a Gotheburgi Toyota üzemben már több mint egy évtizede 6 órás munkanapokra váltottak át, és a 25 százalékos profitnövekedés őket igazolja.

Svédországban tavaly elindult egy kezdeményezés a 6 órás munkanapok bevezetését illetően, amely napjainkra egyre szélesebb körben vált elterjedtté. Számtalan vállalatigazgató tudott azonosulni a csökkentett munkaidő koncepciójával, melynek eredménye a 30 órás munkahét bevezetése lett vállalataikban. Több jel is arra utal, hogy a modell teljesen működőképes, a leredukált munkaidő ellenére is.

A 30 órás munkahét előnyeit a következő pontokban tudnánk összefoglalni:

  • Bár csökkent a munkaidő, a vállalatvezetők mégis azt vették észre, hogy cégeik a teljesítménye növekedett. Hogyan lehetséges ez? A válasz a kérdésre nagyon kézenfekvő: 8 órán keresztül folyamatosan koncentrálni elképesztően nehéz, gyakorlatilag lehetetlen feladat, de 6 órás munkaidővel számolva sokkal könnyebb fókuszáltnak maradni. A fókuszáltság azt is eredményezi, hogy a munkavállalók gyorsabban el tudják végezni a kiadott feladataikat. A dolgozók jelentősen kevesebb hibát követtek el a 6 órás munkanapokon, főként a fókuszáltságuknak köszönhetően.
  • Azok a vállalatok, amelyek 30 órás munkahétre váltottak át, szignifikánsan vonzóbbak lettek a potenciális munkavállalók szemében, mint 40 órás társaik. Sok esetben így jóval képzettebb és tehetségesebb munkaerőt sikerült soraik közé csábítaniuk. Ki ne akarna kevesebb időt dolgozni, és gyakorlatilag ugyan annyit keresni? A 30 órás munkahét bevezetése komoly üzenetet hordozhat magában: ez a vállalat innovatív és ezzel együtt kész a dolgozói igényeit figyelembe venni a jobb munkavégzés elérése céljából.
  • Kevesebb munka, több szabadidő. A dolgozók észrevehetően boldogabbak lettek a 30 órás munkahéttel a hátuk mögött, ami növelte a teljesítményüket is. Több idejük maradt az otthoni teendőik elvégzésére, többet tudtak foglalkozni a gyerekeikkel, házastársukkal, barátaikkal és hobbijaikkal, kapcsolataik sokat fejlődtek. Több idő maradt a pihenésre és a relaxációra. Összességében az embereknek látványosan több idejük maradt magukra és a stressz levezetésére, ami hosszabb távon kifizetődőbbé vált a munkáltatóknak is. A már fentebb is említett Carlos Slim szerint a több szabadidő a teljes gazdaságra pozitív hatást gyakorolna, hiszen több idő maradna a kultúrára, a tanulásra és akár a turistáskodásra is.
  • A dolgozók egészségesebbek lettek. A rövidebb munkaidő kevesebb stresszel jár, továbbá a megnövekedett szabadidő miatt több idő marad a stressz levezetésére. Több idő jut a testmozgásra és az egészséges életmód betartására, marad idő otthon főzni. Azok, akik napi 6 órát dolgoztak kimutathatóbban egészségesebbé váltak, továbbá kevesebb időt töltöttek betegállományban.
  • A rendszer lehetőséget adna több ember foglalkoztatására is, hiszen a többletbevételből finanszírozva a kimaradó munkaórákra új embereket lehetne felvenni.

A rendszernek megvannak a maga megkérdőjelezhetetlen előnyei, mégis azt azért érdemes észben tartani, hogy jelenleg nem minden iparág áll készen egy ilyen mértékű váltásra, már a technikai korlátokból kifolyólag sem. A kreatívabb munkakörökben hasznos lenne, ha 30 órában dolgoznának az alkalmazottak, azonban több fizikai munka esetében is szükséges a heti 40 óra, a produktív munkavégzéshez és a versenyképesség fenntartásához. Sok vállalatnak nincs meg a megfelelő tőkéje ahhoz, hogy a legújabb technológiákat és megoldásokat be tudja vezetni, így ezeknél szükség van a napi 8 órás munkára.

Jelenleg az is kérdéses, hogy vajon Svédországon kívül is működőképes lehet a 30 órás munkahét, vagy sem. Néhány startup esetében már megvalósult ez a fajta koncepció, azonban egyelőre nem terjedt el túl széleskörűen. A jövőben biztosan választ fogunk kapni a 30 órás munkahét valós életképességére.

Ez a cikk elindult az Allianz Hungária Zrt. által meghirdetett Allianz blogversenyen. Ha többet szeretnél megtudni akkor látogasd meg az Allianz hivatalos weboldalát.

A képek innen és innen valók.

A bejegyzés trackback címe:

https://thebusiness.blog.hu/api/trackback/id/tr5711610876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Medgar 2016.08.25. 14:08:38

Fordítsuk meg a kérdést:

Ki hajlandó egy termékért 100 forint helyett 137-et fizetni?

laci_52 2016.08.25. 14:14:36

A cikk megállapításai alapvetően helyesek, a 6 órás munkanap jó irány.

Úgy látom, nálunk is vannak hasonló törekvések: az egyik nagy üzletlánc(van vagy 200 élelmiszerüzletük!) alapvetően napi 6 órás munkaidővel hirdette meg az árufeltöltői és pénztárosi munkaköröket. Ők már tudnak valamit, amit mások még nem.

protézisesh 2016.08.25. 14:25:21

az én "gazdasági modellem" arról szól, hogy 3x8 helyett 6x4 órás műszakokkal pont kétszer ennyi embernek lehetne munkát adni. Mivel így gyakorlatilag eltűnnének a munkanélküliek és inaktívak, nem kellene az ő segélyeikre keresni, emiatt sokat csökkenhetnének az adóterhek is, vagyis a 4 órás NETTÓ bér nem a fele lenne a 8 órásnak, hanem sokkal több. A 4 órát nagyobb termelékenységgel lehetne végighajtani, ami miatt a cég olcsóbban tudná adni a termékeit. Így a nettó bér vásárlóereje magasabb lenne, vagyis összességében közel a jelenlegi szinten élhetnénk, feleennyi munkával.

A késő-20. század óta bekövetkezett technológia (mind gyártás-, mind információtechnológiai) fejlődés gyakorlatilag semmilyen könnyebbséget nem hozott a dolgozók életében. Még a számítástechnika sem. Régen 100 könyvelő és gépírónő vitte a cég könyvelését, ma 100 controller, financial analyst, account receivables specialist és hasonló csinálja ugyanazt. Csak nem franciakockás füzetekbe, hanem excel-táblákba gyűjtik a számokat.

A fejlődés ugyanolyan virtuális, mint a számítástechnikában.. Hiába van mai számítógépemben egymilliószor erősebb processzor és százezerszer annyi memória, mint 1990-ben, egy évnyi használat után ugyanúgy 3 perc alatt bootol, mit a régi vas tette...

protézisesh 2016.08.25. 14:39:05

@laci_52: nem kell barkóbázni, az Aldi és a Lidl is 20-30 órás heti munkaidővel foglalkoztat. És a heti 20 órás Aldis fizetés 147.000 Ft bruttó. A "gyárban" meg bruttó 105.000Ft a minimálbér, 40 óráért. És van is olyan gyár, ami csak ennyit fizet. Akkor WTF?!

@Medgar: Miért is? Ha belegondolsz, most is durván fizetsz. A munkaadó 100 Ft bérköltségéből 78 Ft bruttó bért tud fizetni (28.5% munkaadói járulék). Ennek nettója 51 forint (SZJA, EHO, ilyesmik után). Ebből még 11 Ft ÁFÁ-t is az állam kap, végül alig 40 forintot költesz ténylegesen szolgáltatásra, vagy árucikkekre. Ismétlem: százból negyvenet.

Ahhoz tehát, hogy az én cégem által gyártott tévé 100 forintos árát (önköltség + profitom, de nem ÁFA, mert az nem az enyém!) ki tudjam fizetni, nekem 127 forintot kell a boltban hagyni, ami a tévégyárnak 317 forintjába kerül. Vagyis több, mint 3 tévét el kell adnia ahhoz, hogy csak az én béremet ki tudja fizetni...

Hát ezért gáz ez az elvonás. Miért vesz el az állam 60%-ot?
Nyilvánvalóan mert pazarol, meg mert ellát állami feladatokat. Utat épít, iskolát, kórházat.
De ezen túlmenően azért is, mert a 4millió magyar munkavállaló több mint 10%a az államigazgatásban dolgozik, az állam fizeti. (Ha fele ennyien lennének, akkor a másik fele munkanélküli lenne. Ezért van mindenhol 8 pecsét, meg iktató, meg segédügyintéző, megatököm...) Az állam (közvetlenül vagy az OEP-en keresztül) fizeti még az összes segélyt is, táppénzt, mindent.

Vagyis a 4millió dolgozótól azért veszi el a fizetése 2/3-át (60%ot), hogy azt ő maga ossza szét (rosszul, nem hatékonyan) a "rászorulók" között.

Ezzel állítsd szembe a 4-6 órás munkanapot:
- 50-100%kal többen dolgoznak
- aki dolgozik, annak van pénze
- akinek van pénze, az vásárol (árut, szolgáltatást)
- ezzel újabb munkahelyeket generál
- kevesebbet dolgozik, egészségesebben tud élni
- emiatt kevesebbet van táppénzen, (amikor más tartaná el)
- gyakorlatilag nincs segélyes,
- nincsenek kamu-állások, mert a valódiak felszívják a munkaerőt
- ezért az államnak sokkal kisebbek a kiadásai, tehát a kevesebb adóbevétel nem is hiányzik...

Yumurdzsak 2016.08.25. 14:44:26

ha 6 órás munkanapok lennének, mindenki tömbösítene, hogy ne kelljen bemenni pénteken :)

Tiszteltetem Brüsszelet 2016.08.25. 14:46:34

Ma is van 4 órás munkanap, meg 4 órás munkahét is...:) Ha már kiépítetted a cégeidet, befektetéseidet és átadtad a kormányrudat....vagy simán nyugger vagy.

A többi kamu. Aki keresni akar az a jövőben is 16 órát fog dolgozni naponta, pont, mint most, 10x hatékonyabban, a saját beosztása alapján, nem mint pl. egy átlagos multi melóhelyen (a többit ne is említsük).

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.25. 14:52:58

Ez ott működőképes, ahol a gazdaság alapja a világ kizsákmányolása. Lehetne akár 10-órás munkahét is nyugaton, hiszen úgyis Kelet-Európa és a harmadik világ tartja el őket. Szóval most kéne lépniük a liberális oligarcháknak, mert a világ népei már élezik a fejszéket, s hamarosan vége lesz az édes életnek, melyben Monte-Carlóban a macskájukat kaviárral etető kulákok minden nap pezsgővel mosatják le a szupermodell-takarítónőikkel 18-emeletes jachtjukat.

Tiszteltetem Brüsszelet 2016.08.25. 14:56:45

@laci_52: Igen, a részfoglalkoztatás az EUban viszonylag müxik, KÁeuban meg nem. Az oka triviális...nem lehet belőle se megélni, de még kiegészíteni se a családi büdzsét.

DE: most, h az 'üzletláncok' lasszóval se tudnak már embert fogni, próbálnak megoldást találni, inaktívakat, öregeket, rokikat felvenni részmunkára. Aki meg normális szellemi melót müvel, az már ma is hómofiszban tolja(még mo-n is), ott meg a kutyát se érdekli hány órát töltesz a feladattal, csak meglegyen.

xm95 2016.08.25. 15:10:54

@a BircaHang Média szerk.: kezded végképp elvesziteni a fonalat. Svédország mint a világ kizsákmányoloja? Liberális oligarchák? Világ népei? Lassan stabil marxista kommunistava válsz. Legközelebb világ proletarjai egyesüljetek is lesz?

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.25. 15:30:20

@xm95:

Az osztályharc zúg, függetlenül minden marxizmustól.

Medgar 2016.08.25. 15:46:14

@protézisesh: A heti 20 órás bruttó: 108.250 Ft karrier.aldi.hu/nc/allashirdetesek/arufeltoelto-munkatars/detail/activities/arufeltoelto-munkatars/channel/recruitingaldihu/

A cikk alapvetően a "kreatív" meg "szaktanácsadó" tip. emberkékről szól akiknek amúgy is büdös a munka.

Ha egy kőműves vagy egy ács 48 helyett 30 órára kapja meg a fizetés két lehetőség marad:

Ledolgozza a 8 órát ugyanúgy plussz pénzért vagy felveszel mellé még embert.....

A végén a ház-kocsi-TV-kenyér-sajt pont a munkaidő csökkentés arányában többe fog kerülni...

protézisesh 2016.08.25. 15:58:04

@Medgar: Aldi: kepfeltoltes.hu/160413/Aldi_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A kőműves-ács vonalhoz (én ide venném a gyári munkásokat, bolti pultosokat, stb is) : az szinte tökmindegy, hogy az üzemidőt hány emberrel feded le. A munkaadónak van egy órára eső bérköltsége. Tök mindegy, hogy 3 embernek adsz belőle 8-8-8at, kettőnek 12-12-t, vagy 4nek 6-6-6-6-ot. A vége ugyanaz. Amiből több kell, az max. az öltözőszekrény, illetve a nem arányosítható költségek (pl. vidéki buszbérlet 86%-ának térítése).

Az árak "automatikus" emelkedésével egyáltalán nem értek egyet. Részben azért, mert ezt logikailag semmi nem igazolja (ld. fentebb), másrészt mert az árképzés árunként különböző. Az iPhone nem a (bér)költsége miatt kerül annyiba, amennyibe. A benzin ára se a kőolaj árával szinkronban mozog, hanem ahogy (a kormánynak) jólesik. Az meg vérlázító, de sajnos igaz, hogy mindenért annyit kérnek, amennyit megszokott a nép. Lásd sertéshús áfa-csökkenése 27%-ról 7%-ra. A boltban meg jó, ha 10%ot csökkent, illetve már vissza is emelkedett a régi szintre. Pedig minden költség (bér, energia, szállítás, stb) maradt ugyanúgy, csak egy adónem esett ki... :(

A 4órás rendszer persze csak akkor működik, ha a társadalom "egésze" átáll. Addig tényleg csak az van, hogy "4 óra = fél pénz, de ugyanolyan sok adóval". Olyan meg kevés van, aki feleannyiból is meg tudna élni, mint amit keres. Ezért utópia, vágyálom és nem realitás.

ZX 2016.08.25. 16:27:27

@a BircaHang Média szerk.: Hahhaha ballibák mi? Most kiderült kis vagy te valójában!

Medgar 2016.08.25. 16:46:45

@protézisesh: Szerintem a poszt a csökkentett munkaidőt azonos bérezéssel képzeli el.

ZX 2016.08.25. 16:47:47

@a BircaHang Média szerk.: És így le is buktattad a kenyéradó gazdáid akik még mindig hülyítik a népet azzal, hogy ők a jobboldal, pedig az őskomcsik ott ülnek a soraikban.

Medgar 2016.08.25. 16:54:52

@protézisesh: Ha pedig csökkentenék a fizetést: csökkenő a bér -> csökkenő a vásárlóerő.

Gery87 2016.08.25. 17:46:24

@a BircaHang Média szerk.:

Akkor te "balkon" vagy a balkánról:)

Parasztlengő az imperialistáknak 2016.08.25. 18:02:52

Persze, 30 órás munkahét...:) A nyugdíj is ennyivel kevesebb lesz, ügye? Meg csak 2-3hetet fedez a TB majd havonta.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.08.25. 18:43:29

Elég néhány hiperaktív fasz, aki 0-24 órában akar vásárolni, meg egyáltalán minden álljon neki rendelkezésre, mer' ő ám fogyasztani akar és bármikor, mer' ez neki jár, és bukik az egész csökkentett munkaórás elképzelés..

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.08.25. 18:49:12

@protézisesh: @Medgar: Erről olvastam egy olyan eszmefuttatást, hogy az elmúlt kb. 50 évben miközben a technológiának hála a munkaerő hatékonysága drasztikusan növekedett, a bérek mesterségesen ugyanazon a szinten lettek tartva (illetve a fogyasztási igényt növelték ezzel párhuzamosan, hogy több pénzt akarjanak keresni a munkavállalók), ezért ezt nem követte magával a munkaidő további csökkenése. Alapvetően annak a csökkenésnek kellett volna folytatódnia, ami a század elején elkezdődött, de így a munkaerő mesterségesen le van értékelve, és tőkejövedelemként realizálódik ez a különbözet. Azaz a profit rovására minden további nélkül meg lehetne oldani, hogy a 6 órás munkáért ugyanannyi fizetést kapjon a munkavállaló, főleg azokban az iparágakban, ahol nem a bér teszi ki a költségek túlnyomó részét, na az Apple meg az Aldi tipikusan ilyen cég. A munkaerőigényes iparágak meg többnyire a szolgáltató szektorban vannak, azaz a többletjövedelem és az így létrejövő többletfogyasztás húzná magával az ő béreiket is.

a BircaHang Média szerk. · http://www.bircahang.org 2016.08.25. 19:12:46

@ZX:

Mo-on a jobb és a bal mást jelent, mint nyugaton, hiába hazudoznak a gazdáid.

2016.08.25. 21:14:53

@laci_52: Ami nem jelent semmit, mert valójában nem napi 6 órát dolgozol, hanem 8-at. Ez a napi 6 órás meló itthon parasztvakítás kategória. Ahogy a legtöbb részmunkaidős állás is. Itthon a 4 meg 6 órás meló nem azt jelenti sajnos, hogy napi 4 v. 6 órát kell dolgoznod. Az aldiban például felvesznek részmunkaidősnek, dolgozol 6 napot egy huzamban napi 8 órában, aztán meg nem dolgozol négyet. Aztán kezdődik minden elölről.

A CCC-ben is pl. hasonló a helyzet. Ott pl. annyival jobb volt, hogy pár hónap után részmunkaidősként annyit kellett volna dolgoznom, mint teljes munkaidős, de a részmunkaidős fizetésért... :D
süti beállítások módosítása