A ma és a holnap üzletembereiért

The Business

Fizessek, vagy ne fizessek egy mobil applikációért?

2018. május 16. - Müller.Péter

2018-ra a telefonos applikációk szó szerint beverekedték magukat az életünkbe. Szinte magától értetődőnek vesszük, hogy az életünk szerves részeit képzik, azonban az a kérdés ritkán merül fel bennünk, hogy miből tartják fenn magukat, vagy hogy hogyan tesznek szert akár milliárdos nagyságrendű bevételekre - miközben a többségük ingyenesen működik. A mai cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ 2 üzleti modell bemutatásával.

patrick-tomasso-88398-unsplash.jpg

1. Ingyenes applikációk üzleti modellje

Ingyenes applikációknak nevezzük azokat az applikációkat, amelyeknek a letöltése és a használata is teljesen ingyenes és nincs egyetlen egy olyan funkciójuk sem, amiért fizetnie kellene a felhasználónak.

Az ingyenességnek megvannak a maga előnyei:

  • többen töltik le őket, hiszen fölöslegesen nem szeretünk pénzt kiadni - főleg nem egy applikációért
  • a nagyobb számú letöltésnek köszönhetően valószínűbb, hogy az applikáció el fog jutni az igazán nagy tömegekhez és akár világszinten is be fog futni
  • az ingyenes applikációkkal szemben a felhasználóknak alacsonyabbak az elvárásai, így egy egészen közepes applikáció is meg tudja állni a helyét a piacon

Ezzel szemben az ingyenes applikációk hátránya lehet, hogy az ingyenességéből fakadóan a fogyasztók könnyen el fogják hanyagolni az adott alkalmazást - ellentétben a fizetős alkalmazásokkal, amelyeknél a felhasználó a kiadott összegnek köszönhetően jobban kötődik az applikációhoz és nem szeretné “kihasználatlanul” hagyni, ha már fizetett érte. 

Persze felmerülhet a kérdés bennünk, hogy ebben az esetben miért éri meg egy cégnek, vagy egy lelkes fejlesztői csapatnak összeraknia egy ilyen applikációt, ha a használat és a letöltés sem kerül egyetlen forintba se. A kérdésre a válasz az, hogy az applikációk nem csak a vásárlásokból csinálhatnak bevételt, hanem reklámozásból is. 

Az applikációkban való reklámozási módszereknek két nagy csoportját különböztethetjük meg:

  • Az applikációban megjelenő reklámok külső cégek reklámjai (például egy időmenedzsmenttel kapcsolatos applikációban egy játék hirdetései jelennek meg)
  • Az applikációban megjelenő reklámok a cég saját reklámjai (például egy Coca-Cola applikációban megjelenő reklámok csak és kizárólag a Coca-Colát hirdetik a felhasználóknak) 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a reklámbevételekből származó bevételek a leggyakrabban megjelenő bevételi források az applikációs piacon. Számokban ez azt jelenti, hogy 2015-ben az összes applikációs reklámbevétel elérte a 40.5 milliárd dollárt, 2016-ban ugyan ez a szám már 52.1 milliárd dollár volt, és előreláthatólag 2020-ra az applikációs reklámbevételek meg fogják haladni a 117 milliárd dollárt is.

Az ingyenes applikációk teszik ki az applikáció piac legnagyobb részét. Ez olyannyira igaz, hogy 2018 első negyedévében a Google Playben lévő összes applikációnak 94.24 százaléka ingyenes volt.

A világ legelterjedtebb applikációi szinte mind egy szálig az ingyenes applikációk táborát erősítik. Néhány példa:

  • Facebook (a 18 évnél idősebb okostelefon felhasználók 81 százaléka használja)
  • Facebook Messenger (a 18 évnél idősebb okostelefon felhasználók 68 százaléka használja)
  • Google Search
  • Instagram
  • Snapchat
  • Gmail 

le-buzz-567123-unsplash.jpg

2. A freemium modell

A freemium árazás azt jelenti, hogy az alkalmazások/szolgáltatások a felhasználók számára kínálnak egy alapverziót a legalapvetőbb funkciókkal, vagy adott esetben teljes funkcionalitással, de reklámokat megjelenítve. Ezt az alapverziót a felhasználók ingyenesen letölthetik és használhatják, és ha az alkalmazásban rendelkezésre álló további funkciókat, vagy többletszolgáltatást szeretnének igénybe venni, azokat kisebb mikrotranzakciókkal vásárolhatják meg.

Az ingyenes verzió biztosít egy nagy számú felhasználói bázist, ezt alapul véve pedig lehetséges egyszeri vagy előfizetés-alapú (rendszeresen, havi vagy éves jelleggel) vásárlások felkínálása a már említett extrákért. A modell tehát egyszerre biztosítja azt, hogy sokan megismerjék és használják az alkalmazást (ami különösen előnyös lehet a tőkebefektetésre törekvő fejlesztők esetében), illetve, hogy egy viszonylag jól kalkulálható, állandó bevételt generáljon az alkalmazás.

A modell az ingyenes és a fizetős árazás előnyeit kombinálja, az ingyenes alkalmazásokhoz hasonlóan minimálisra csökkenti a fogyasztói bizonytalanságot azzal, hogy fizetés előtt könnyen megismerhetővé teszi a termék jellemzőit, fontosabb tulajdonságait, ezzel hozzájárul a lehetséges alternatívák közötti döntés létrejöttéhez. 

Az évek során a freemium modellt használó alkalmazások jelentős sikereket értek el a Google és az Apple boltjaiban, 2014-ben a Google Play összes bevételének 98%-át freemium alkalmazások generálták.

Ugyan a freemium alkalmazásoknak számos előnye van a felhasználók számára is, sok esetben érte őket kritika a modellt nem alkalmazó fejlesztők, szakértők vagy a felhasználók felől. Leggyakrabban játékok esetében jelent problémát a freemium modell, ha a fejlesztők túl sok mikrotranzakciót építenek be a játékba, vagy ha az előrehaladást túlságosan a további vásárlásoktól teszik függővé, ezek ugyanis nagymértékben rontják az alkalmazások felhasználói élményét.

Az árazási modellt alkalmazó egyik legismertebb alkalmazás a világszerte használt online zenei streaming szolgáltatás, a Spotify. Az ingyenesen elérhető alkalmazás korlátlan zenehallgatást tesz lehetővé, reklámokból generálva bevételt, havi 10 dollárért pedig teljes reklámmentességet, és extra funkciókat, például offline zenetárolást tesz lehetővé. 2017 decemberében 157 millió felhasználóval rendelkezett, ebből 71 millióan választották a fizetős kategóriát. 


Kapcsolódó cikk:

- Mennyibe kerül egy mobilapplikáció lefejlesztése?
 

►►►►

Szeretnél üzleti kapcsolatba kerülni velünk? Írj nekünk az info@thebusiness.hu email címre!

A bejegyzés trackback címe:

https://thebusiness.blog.hu/api/trackback/id/tr2213964520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.