Mi a közös a bankba betett pénzben, az internetes vásárlásban és a rendkívüli népszerűségnek örvendő Airbnb felemelkedésében? A bizalom maga. Az emberek és cégek közötti bizalom abban, hogy a betett pénzt nem lopják el, hogy a megrendelt termék az utalást követően is meg fog érkezni és hogy mikor megszállunk valakinél, akkor ő nem fog minket kirabolni, hanem rendes házigazdaként viselkedik.

A bizalom talán legegyszerűbb definíciója a következő: „A” szereplő megbízik „B”-ben, hogy ő „X” módon fog cselekedni. A társadalmi bizalom abban az esetben alakulhat ki, ha az egyének tartják magukat bizonyos szabályokhoz. Ha az lenne a jellemző, hogy a zebra mellett állva az emberek belökdösnék egymást az autók elé, akkor senki nem menne még a zebra közelébe se. A kissé elvont példánál maradva, ha a zebra előtti piros lámpát az autósok teljes mértékben semmibe vennék, akkor az ember nem merne rálépni a zebrára, mikor neki lenne zöld.

Ugyanez igaz az emberek közötti adásvételre is. Ha az eladók teljesen más árakat ütnének be a pénztárgépbe és mindenkitől lehúznának kisebb-nagyobb összegeket, akkor az emberek egyre kevésbé vásárolnának az üzletekben és alternatív megoldások felé fordulnának. A példák sora végtelen.

A bizalom a folyamatos hatékonyságnövelés alapja. A személyek és cégek közötti bizalom növekedése oda vezetett, hogy személyes kapcsolat nélkül is merünk vásárolni az interneten keresztül egy külföldi személytől vagy cégtől, kiszervezzük azokat a feladatokat magunk alól egy teljesen ismeretlen embernek, akiről szinte azt sem tudjuk, hogy férfi vagy nő. A bizalmatlanság légkörében ez teljesen elképzelhetetlen lenni.

A hatékonyságnövelés a költségek csökkenéséhez vezet. Például megbízunk ismeretlen oldalak véleményében egy adott termékkel kapcsolatban, így nem kell profi szakembereket felkeresnünk időt és energiát befektetve.

A céges bizalomépítés alapjai

Napjaink cégei próbálnak lépést tartani a trendekkel és a bizalom légkörét saját maguk körül kialakítani. A közösségi média rohamos térnyerése óriási lehetőséget teremtett minden piaci szereplő számára ebben a tekintetben, azonban 1-2 nagyobb hiba, és pillanatok alatt alááshatjuk évek munkáját.

A bizalomépítés egyik legfontosabb alappillére a hitelesség. Egy cégnek stabil értékekkel kell rendelkeznie és ehhez tartania is kell magát, különben hamar hitelét vesztheti. Ha a cég mottója a rendkívül barátságos kiszolgálásra utal, akkor ne úgy szolgálják ki a vásárlókat, mintha ez lenne az élet legfájdalmasabb dolga.

Fontos, hogy a cég által képviselt értékek egybe essenek, vagy legalábbis átfedjenek a célcsoport értékeivel, hiszen így a fogyasztók könnyedebben tudnak azonosulni a cég filozófiájával.

Napjainkra a teljes körű garanciavállalás egyre fontosabbá válik a potenciális vásárlók számára. Egy cég sokkal bizalomgerjesztőbbé válik bárki számára, ha teljes körű garanciát mer vállalni a saját termékeiért és szolgáltatásaiért, és szó nélkül visszafizeti a pénzt a vásárlónak. Egy bizalomra épülő társadalomban egy vállalkozás ebből sokkal többet profitál, mint amennyit bukik.

Korábban egy cégnek elég volt azt teljesítenie amit vállalt, manapság azonban ez sok esetben kevés. Számtalan cég tudott úgy felkapaszkodni alig néhány év alatt a nagyok közé, hogy szolgáltatásai esetén a vállaltakon kívül még ráraktak egy lapáttal a minőségre és a kivitelezésre, így széleskörű népszerűségre, bizalomra és elkötelezett vásárlói táborra szert téve (ez persze nem minden iparágban és minden tevékenységi kör esetén kivitelezhető).

Tiszta kommunikáció. Nem szabad nagyokat mondani, és erősen szépíteni a valóságot. Ha az általunk termelt telefon messze le van maradva a versenytársak modelljei mögött, akkor ne állítsuk azt, hogy mi vagyunk a leginnovatívabb cég a piacon. Vállaljuk fel a termékeink előnyeit (amihez persze szükséges egy ténylegesen jó termék vagy szolgáltatás), ezt kommunikáljuk tisztán a külvilág felé. A túlzott szépítés, nagyot mondás nem sok esetben vált még be.