A legnagyobbak cégek is ismeretlenül és kicsiben kezdték. Igaz ez a ma már mindenki által ismert Nokiára is, amely annak idején egy végtelenül egyszerű módszer segítségével tört be a köztudatba és fektette le egy több milliárd dolláros vállalat alapjait.

Nem mindenki tudja, de az 1970-es éveket megelőzően a Nokia rengeteg különböző termék gyártásával foglalkozott, többek között papírtermékekkel, cipőkkel, autógumikkal, kommunikációs kábelekkel stb. Azonban a Nokia vezetése rájött arra, hogy nem ezekben a termékekben van a jövő, új irányba kéne elindulniuk. Össze is álltak egy céggel, az ITT-vel és elkezdtek közösen TV-ket gyártani. Az 1970-es évek elején nagy erőkkel próbáltak betörni a piacra azonban a cégnek nem volt olyan erős anyagi háttere, hogy a nagyközönség előtt reklámozhassa magát. Így alternatív megoldások felé kellett fordulniuk.

Kezdetben az volt a koncepció, hogy az értékesítők adják el ezeket a termékeket különböző üzleteknek és bolthálózatoknak. Ez a módszer nem igazán vált be, hiszen voltak olyan széles körben ismert márkák, amelyek után szinte kapkodtak a bolthálózatok, így az üzletek nem akartak egy szinte ismeretlen céggel szerződést kötni az ugyancsak ismeretlen televízióik forgalmazására.

A sikertelenséget látva a cég egy új gerilla stratégiát dolgozott ki. Ahelyett hogy egy nagyobb város kinevezett értékesítőjét küldték volna üzletről üzletre, inkább többen együtt utaztak le az adott városba. Mielőtt a helyi értékesítő elment volna a televízió kereskedőkhöz, a többiek „előkészítették a terepet”.

A leutazott értékesítők közül 1-2-en bementek az üzletbe, mintha vevők lennének és körbe néztek, majd odafordultak a tulajdonoshoz, hogy nincs véletlen ITT-Nokia TV-je? A kereskedő erre azt felelte, hogy nincs neki. Nem is hallott. Az értékesítők erre azt reagálták, hogy nagy kár, úgy hallották, hogy ez most a legjobb és a legnépszerűbb tv a piacon. Majd megkérdezték a tulajdonostól, hogy nem tudja, merre lehet kapni ilyen márkájú TV-t? A kereskedő ugyancsak nemleges választ adott erre a kérdésre is. Ezt követően az értékesítők kisétáltak a boltból.

Eltelt néhány óra, és újabb értékesítő ment be a boltba, ő is megkérdezte, hogy nem kapható itt ITT-Nokia televízió? A válasz még mindig ugyanaz volt, a tulajdonosnak halvány fogalma sem volt erről a készülékről. A beszélgetés ugyanúgy folytatódott, mint a korábbi, és ugyanúgy is zárult.

Ez még újra eljátszódott a következő néhány nap alatt 1-2-szer, és a tulajdonosnak szöget vert a fejébe a Nokia televíziója. Néhány nappal korábban még csak nem is hallott róla, de az elmúlt napokban „véletlenül” többen is érdeklődtek tőle a termékről. És mit ad isten, még ezekben a napokban ugyancsak „véletlenül” belép a boltba az ITT-Nokia értékesítője és érdeklődik a tulajnál, hogy nem-e érdekelné néhány a TV-jük közül? Ennél a pontnál rengeteg üzlettulajdonos rábólintott az ajánlatra és vett is néhányat a Nokia televíziói közül.

Ezt követően a kisebb üzletekben hamar elterjedtek a Nokia termékei. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is elkezdtek felfigyelni a cég termékeire. A vállalat sikeresen alapozta meg a későbbi terjeszkedést és a Nokia világmárka kiépítését.

És hogy mit tanulhat ebből egy vállalkozó vagy egy marketinges: nem kell minden esetben komoly pénzekért hirdetni! Vannak olyan ötletes, kreatív módszerek, melyekkel ingyen vagy nagyon alacsony összegért terjeszthetjük a márkanevünket és tehetjük ismertté akár ezrek előtt termékünket!

A történetet Wolf Gábortól halottam, EBBŐL a videóból.