„A testbeszédünk határozza meg azt, hogy kik vagyunk” – mondja Amy Cuddy a Harvard Egyetem professzora. Számtalan esetben nem az számít, hogy mit mondunk, mennyire vagyunk felkészülve az adott tárgyból vagy mennyire átfogó tudással rendelkezünk, hanem maga a testbeszédünk. Rengeteg állásinterjú végeredménye is eldől még azelőtt, mielőtt a munkára jelentkező személy akár csak egyetlen szót is szólna. A fenti állításból kiindulva arra a következtetésre juthatunk, hogy gyakorlatilag a testbeszédünk befolyásossal lehet a pillanatnyi önbizalmunkra.
A fentebb már említett Amy Cuddy egy társával arra kérdésre kereste a választ, hogy vajon a nonverbális jeleink irányítják-e azt, ahogy magunkkal kapcsolatban érzünk? Már a kutatás előtt is arra mutatott néhány bizonyíték, hogy a nonverbális jeleink tényleg meghatározzák a pillanatnyi érzelmi állapotunkat. Erre példa az az eset, mikor mosolygást színlelünk: bár lehetséges, hogy rosszul érezzük magunkat, mégis ha kényszerítjük magunkat a mosolygásra, akkor azt fogjuk nagyon hamar érezni, hogy jelentősen jobb kedvünk lesz, pedig mindösszesen csak annyi változott, hogy elkezdtünk mosolyogni.
A két kutató a dominancia, hatalom és önbizalom témakörében kezdte meg a kutatását. Hosszas tanulmányozás és vizsgálódás után arra derült fény, hogy a hatalommal bíró és a hatalommal nem rendelkező emberek között jelentős különbségek fedezhetőek fel élettani szinten, még pontosabban hormonális szinten.
A dominanciahormon, azaz a tesztoszteron és stresszhormon, más néven kortizol szintje jelentős eltéréseket mutatott a domináns és a nem domináns személyeknél. A hatékony vezetők tesztoszteron szintje látványosan magasabb volt, míg a stresszhormon szintje pedig jóval alatta volt az átlagnak.
Ez az eredmény nem is volt olyan meglepő, hiszen a jó vezetőnek dominánsnak kell lennie, és képesnek kell lennie a felmerülő stresszes kihívások hideg fejjel való megoldására.
A két kutató elvégeztetett egy tesztet néhány alannyal: először mintát vettek a jelentkezőktől, majd arra kérték őket, hogy egy szobában 2 percen keresztül vegyenek fel „nagy hatalmú pózokat”. Nagy hatalmú pózokra példa a csípőre tett kézzel állás, asztalra támaszkodás állás közben enyhe előre dőléssel, illetve mikor ülünk, és közben lábainkat feltesszük egy asztalra, kezeinket pedig a tarkónkon kulcsoljuk össze. A 2 perc letelte után újra mintát vettek az alanyoktól.
A teszt után a mintákat összehasonlították egymással. A kísérlet meglepő eredménnyel zárult: azoknak az alanyoknak, akik felvették ezeket a pózokat, összességében 20 százalékkal növekedett meg a tesztoszteronszintje és a kortizolszintje pedig ezzel egy időben körülbelül 25 százalékkal csökkent. Ez ahhoz vezetett, hogy az alanyok időlegesen jóval magabiztosabbak és asszertívebbek lettek.
Mit jelent ez gyakorlatban? Azt, hogyha éppen egy stresszes szituáció előtt állunk, például egy előadás, egy állásinterjú vagy egy szóbeli vizsga előtt, akkor érdemes elvégeznünk ezt a gyakorlatot, hiszen az esemény idejére jelentősen megnövelhetjük a magabiztosságunkat, ami pedig magát a sikert jelentheti számunkra. Vonuljunk el egy nyugodt, békés helyre, ahol nem zavar minket senki és vegyük fel az egyik "nagy hatalmú pózt" két percre, majd újult erővel vessük bele magunkat a kihívásba.
Ha többet is szeretnél megtudni a témáról nézd meg Amy Cuddy világhírű TED előadását, illetve olvasd el a volt FBI ügynök, Joe Navarro Árulkodó jelek című könyvét.
Ha tetszett a cikk likeold, oszd meg ismerőseiddel, illetve mond el a véleményedet róla!
